Földrajzi és néprajzi térség

Bátaszék város Tolna megye délkeleti részén, a megyeszékhely Szekszárdtól délre, a Duna folyótól nyugatra mintegy 20 km-re fekszik. A Sárköz és a Baranyai-dombság találkozásában lévő városunk tipikus síkvidéki, alföldi területen elhelyezkedő település. Városunktól néhány kilométerre kezdődik a Dél-Dunántúl termékeny, szemet gyönyörködtető dombokkal, völgyekkel, alacsony hegyhátakkal és apró medencékkel tagolt tája.

A méretek emberléptéküek, a szőlő- és gyümölcstermesztésre alkalmas lankás dombhátakra könnyen föl lehet kapaszkodni, a szántóföldeket erdők, ligetek, berkek tagolják. A táj éghajlatában, növény és állatvilágában a délies vonások érvényesülnek. Itt az országos átlagnál melegebb az időjárás, több az évi napsütéses órák száma. A dombokon jó ízű szőlő terem, a pincékben tüzes borok érnek. A szántóföldeken főként gabonaféle és kukorica terem, de sokan foglalkoznak állattenyésztéssel is. Erdeinket őzek, vaddisznók lakják, a bokros, ligetes helyeket a fácán, a fogoly, a vadnyúl és a róka kedveli. Ha városunktól kelet felé indulunk, a Duna-Dráva Nemzeti Parkot érjük el, mely magában foglalja a Gemenci-erdőt is, ha utunk nyugat felé vezet, a csodálatos fekvésű, dombokkal körülölelt Szálkai-tóhoz érkezünk.

Bátaszék fekvésénél fogva a Sárköz természetes tájegységébe tartozik, azonban néprajzilag nem sorolható a népviseletéről híres vidékhez. A középkorban ugyan még sárközi településként emlegetik, a 18. századi nagyarányú német betelepítések után viszont már nem.

A vidék történetében igazi fordulópontot jelentett 1142, amikor az alsó-ausztriai Heiligenkreuzból ideérkező ciszterci szerzetesek itt, ezen a mocsaraktól övezett helyen megalapítják az első ciszterci apátságot, Cikádort. A török kiűzése után 1718-ban kezdődött el a németek betelepítése, akik háromévi adómentességet kaptak, s helyreállították nekik a középkori templom szentélyét.

Bátaszék műemlékekben, látnivalókban gazdag település. A városközpontban régészeti kutatás tárta fel Magyarország első ciszterci apátsága, Cikádor templomának maradványait, amelyből 2001-ben romkertet alakítottak ki. A 18. század közepén a törökök által lerombolt középkori apátsági templom maradványaira épült barokk templom a 19. század végére olyan rossz állapotba került, hogy szükségessé vált egy új templom felépítése, melynek ünnepélyes átadására 1903-ban került sor. A neogótikus stílusú, impozáns díszítésű és méretű templom 82 és fél méter magas tornyával a második legmagasabb egyházi építmény az országban. A városközpontban áll az a barokk stílusú Szentháromság szobor, melyet a bátaszékiek 1794-ben járvány idején fogadalomból emeltek. Az 1700-as évek első felében a településhez közeli szőlőhegyen épült Szent Orbán kápolna a barokk építészet szép emléke, dongaboltozatos, huszártoronnyal ellátott épület, mely 1990-ben került felújításra.

Az 1700-as évek második felében nyerte el mai, végleges alakját Magyarország egyik legszebb barokk Kálvária kápolnája, mely Bátaszék határában, a mohácsi út mellett áll. A hármas tagolódású, három bejáratú kápolna tetején járható terasz van, amelyen három szoboralakkal gazdagított kálváriajelenet keresztjei állnak.

A Tájházon kívül két értékes gyűjteményes kiállítás is megtekinthető Bátaszéken. Az ország egyik legnagyobb régészeti magángyűjteményét dr. Csanády György orvos (1930-1996) hozta létre. Településünk egyházi emlékei a plébániatemplom oratóriumában létrehozott egyházművészeti gyűjteményben kaptak helyet.